Gépzsír kolléga felhívott,hogy elment bodzát szedni a lénije, nézzem már meg, mi van vele.
Bizticsere, bekapcsolás után kiderült, hogy valami tényleg nem oké, mivel elég büdös lett :D
Egyik végcső bűzölgött, ami nem épp egészséges. ( már a másiknak is fekete volt a búrája).
Hátmondom , mi a bré ? Nézem az előfeszt, -41 volt. Hátbakker. Valami észlény megpróbálta bebiasolin, anélkül,hogy tudta volna mit is csinál.
Tudniillik nyugalmi teljesítményt kell állítani, a bias feszültség értéke teljességgel indifferens számunkra. Hősünk gondolom beütötte a gugliba, hogy " bias el34", aztán kidobta a 40 volt körüli értéket, amivel nagyon nem is lehet mellélőni a szokásos, 450 volt körüli anódfesznél, de nem 600 nál. Csak emberünk azt sem tuda,hogy Pé egyenlő ÚszorÍ :). Szóval megsütötte jól a csöveket, rejtély, eddig egyáltalán hogy bírták ki. Kezdek jobban bízni ezek után az Electro Harmonix EL34 csövekben, meg Mózer Laci is említette a múltkor, szerinte ezek a legmegbízhatóbbak ilyen magas anódfeszhez. ( az előfokcsöveikről ezek után is szimplán annyi a véleméynem,hogy rövid életű, mikrofóniára hajlamos fosok ).
A címben szerepló jelző meg arra vonatkozik,hogy nagyon hosszú ideje ez votl az első léni szand 60as, ami eredeti trafókkal bírt, sosem égett le a hálózatija.
Tehát a feladat adott volt, újracsövezés, elkók kicserélése ( ezek már az esetek 90% ában púposak a régi léikben ). Elkókból F&T és és TAD márkájúakat használtam, megérdemelte ez a kiemelkedő állapotban lévő cucc ezeket. Persze pár tipikus magyarisztáni cocialista megoldás volt már benne, pl villanyszerelő csoki, facsavar a lemezben, de semmi komolyabb gányolás.
Grátiszba kapott tőlem a kolléga pár kis modot. Előszöris kapott saját szűrőkondikat a segédrács, gyárilag nincs C a fojtó után a 60 as változatokban. Aztán végfoktól előre csökkentettem az anódfeszt ( 20k, vagyis 2*10k ejtőellenállás sorban, itt kreatívkodni kellett az elrendezéssel, szerintem egészen művészi lett :D), mivel alapból 490 volttal kínálta a fázisfordítót. Innen párhuzamosítottam a tápot a két előfokcsőnek, 10-10k+22u val. 110u, 50u, 3*22u lett a végső konfig. Mindig elcsodálkozom a fojtó hihetetlen induktivitásán, 20 Henrys állásban sem tudták megmérni a mutiméterrel :) A szűrőkondik kis kapacitását próbálták ellensúlyozni ezzel valószínűleg. MOstmár van benne nagy C nagy L is :)
Nem szeretem ezekben az erősítőkben,hogy nem különül el eléggé a mély, és magas csati, - 2 kondi mindössze a különbség - így ezen változtattam. A magas csati most így néz ki : 100k/680R+2u + 2n7 csatoló, gain potin 1n, soros 470kn 250pikó. A mély csati hangerej ais kapott egy kondit keresztbe, ne dörmögjön annyira. Így már minden van. A magas csati nagyon érzékeny, minden kis rezdülését átviszi a gitárnak, a koszt is a játékból :) Szép csilingelő, nagyon dinamikus. A mély csati így a kondival a hangerőn még jobban, a már említett dörmögés nélkül hozza a hang alját átlinkelt módban. 412 őn nincs is szükség átlinkelésre, basszust csutkáig tekerve elég bőven a magas csatin is, meg én mindig azt veszem észre, elveszik a hang éle, valamivel tompább lesz átlinkeléskor, mint egyedül a brájt csatin használva.
( a két vonalbemenetet nem én követtem el :)